Úgy is mondhatnám, hogy 19 ezer lépés Ibrányban, ami Rockenbauer Pál, nagy sikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő sorozatának (Másfélmillió lépés Magyarországon) parányi változata.

Tavaly év elején motoszkált bennem a gondolat, hogy az apostolok lován nekivágok egy, a „Tiszáig és vissza” túrának. Kíváncsi voltam mit is láthat eközben az ember, ha csak úgy sétál egy nagyot. A cél nem maga a táv volt, hanem észrevenni azt, ami egyébként is ott van. Útvonalamat úgy terveztem meg, hogy változatos legyen. Értem ezalatt azt, hogy érintsen lakott területet, szántót, erdőt, folyót.

 

2022 Október 6.-án reggel, egy kellemes napsütéses napon elindultam a Tisza utcai kezdőpontomról. Be sem melegedtem igazán, amikor a régi temetőnél, máris készültek az első fotók.

A közönséges Cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik. Sok területen hasznosítható még, például tea, borogatás, fürdő, illóolaj.

A város madarai közül is mutatkozott néhány.

Na és persze a bajszos ősellenség, a házi kedvenc titulust magasan kihasználó egyedei!

A Tisza utca kemény aszfaltját, földút váltja föl. Itt már jobban teret hódítanak a növények is. Lilás-rózsaszínű virágával köszön az Aszat, melynek virága sok méhet és lepkét vonz, magvai pedig madárnak szolgál táplálékul.

Fölöttem vadludak keresztezik a repülőgép kondenzcsíkját.

Tovább haladva, emberi beszéd hallatszik. Almafák takarásában zajlik a szüret. Érett terméstől hajladozó ágak várják a megkönnyebbülést

Az ugyancsak piros csipkebogyó is ilyenkor érik. Természetes C-vitamin forrás nyersen és tea formájában. Az érettebb, édesebb bogyó már kevesebb vitamint tartalmaz.

Néhány száz méter után fordulok a Tiszához egyenesen haladó útra, melyre a mellette sorakozó fasor vetít árnyékot. Ennek hatására jócskán dagonyás maradt a szép idő ellenére.

Keresve a szárazabb részeket haladok tovább. Jobbról egy jókora csapat Örvös galambot riasztok föl.

Nem csak én küzdök a sárral. Az út közepén egy Pannon csiga teszi ugyanezt.

Azért van előnye is a sárnak. Kitűnően látszanak rajta az állatok által ott hagyott nyomok.

A zöld, út menti sávban, különböző növények bukkannak elő. A középkorban megbecsült gyógynövény, a Közönséges gyújtoványfű, a szúrós Mácsonya, a kúszó Komló és az érdekes illatú Gilisztaűző varádics. Utóbbi szárított virágából főzött teája, állítólag távol tartja a férgeket, hangyákat, hatóanyaga miatt. Emberi fogyasztása TILOS!

Távolabb tekintve, őz áll meg egy pillanatra az úton.

Lassan közeledek a töltéshez. Előtte jobbra betérek egy kis tölgyesbe. Az útról lelépve, egy ott hagyott fa oszlopon, Lovagbodobács pihenget.

A lombok alól gombák bukkannak elő.

Visszatérve az útra, a fanyar ízű, de C-vitaminban gazdag Kökény hivalkodik termésével.

A bodza is hasonlóan tesz.

Már csak néhány száz méter a töltés. Ismét nyomokat látok magam előtt. Egy szarvas haladt egyenesen a keréknyom mellett, majd oldalt eltűnt az erdőben.

A tenyérnyi kutya lábnyom kissé félelmetes.

Szerényebb jószágokkal is találkoztam azért. Először egy meztelen csiga, majd a pocsolyában ücsörgő védett Kecskebéka került a lencse elé.

Mindeközben Darvak krúgatásával telik meg a levegő. Ennek kíséretében térek be abba a kis erdőbe, ahová a szarvas is feltételezhetően sétált.

Elhagyva az árnyas lombokat, immáron a töltés előtt állok. Itt találkozom a rétek, legelők kellemes illatú virágával, a Réti herével és a mutatós Ligeti zsályával.

 

No meg a gátőrház paripájával! :)

Aszfalt váltja a földutat.

Egy ponton a töltés aljába vetem magam és kattintok kettőt. Mezei katáng kék virágával színesíti a zöld környezetet.

Mellette néhány lépéssel, a valamikor Amerikából behurcolt Harlekinkatica ül csalán levelén.

Észre veszek egy Erdei békát is, aki viszonylagos nyugodtsággal tűri a fotózást.

Az ártérbe vezető utat, Keresztes pók szőtte keresztbe.

Még nem olyan színes az erdő, de a sárguló levelek már szépen takarják a talajt.

A gombák persze itt is előbukkannak, ki itt, ki ott…

Visszakapaszkodva a töltésre, sétálok tovább a gyönyörű időben.

A szebb napokat is látott táblánál hagyom magam mögött a Tiszát és árterét.

Majd rögtön jobbra be is térek egy kis pihenőre a fordulóba. Falatozás közben, Közönséges kutyabenge tart árnyékot.

Szemben velem a lehullott Vadalma terméseit falatozó, lepkéket és darazsakat figyelem, melyek néhány gyümölcsbe szabályos átjárót rágtak.

Hosszú betonút következik, mely mellett olyan növények találták meg az ideális feltételeket, mint például az agresszívan terjedő Selyemkóró, melyen Harlekinkaticák sokszínűsége lakmározik.

Vagy a szintén nem őshonos Kanadai aranyvessző.

A korábban már felbukkanó Egynyári seprence ugyancsak jól érzi magát itt.

Gyűröm magam mögött a kilométereket. Az egyre magasabban figyelő nap, egy réteg ruha levételét kényszeríti. Nem baj, örülök a jó időnek. Lassan lakott területre érek, ahol utamat kutyák ugatása jelzi.

Hamar elhalkulnak, hiszen csak keresztül „robogok” Nagyerdőn. A kanális mellett le is térek, és ismét föld van a talpam alatt. A csatorna mentén magasra nyúló Aszaton, Kék fadongó, Hétpettyes katicabogár és Földi poszméh falatozik.

Néhány méterrel mellettük Osztrák ökörfarkkóró mutatja magát.

A napos részeket kedvelő Gilisztaűző varádics sárga virágán, Fürkészlégy, ormányos bogár, valamint Márványpoloska fejlett lárvája tartózkodik.

A szintén sárga Zörgőfű tetején, Zengőlégy parkol.

Kis termete ellenére utat talál magának a Bürökgémorr.

 

Árnyasabb rész következett. Itt nem is volt sok látnivaló. Egy horgásszal váltottam pár szót, majd sok szerencsét kívánva, tovább ballagtam. Sajnos negatív esemény is történt a túrám során. Autó gázolta kis Vízisikló.

A csendesen folydogáló kanálist, a hídnál jobbra fordulva hagyom el. Alig egy kilométer van hátra a kiindulási pontig. Félúton, a járdán találkozom a Málnapohók hernyójával, aki előttem cammogott át a füves terület felé.

Már a sűrű növényzet biztonságában járhatott szőrös barátom, mire én is haza értem. Nagyon kellemes és élvezetes kis túra volt számomra. Amiket láttam szinte a mindennapunk részei, de sokan keveset vagy alig tudnak róluk. Mindennek megvan a maga helye a természetben, és ha utánuk olvasunk, érdekes dolgokat tudhatunk meg.

A túra időtartama 4 óra 45 perc.

Hossza 13km (19 ezer lépés)

Terveim között szerepel egy tavaszi túra is ugyanezen az útvonalon, ami hamarosan aktuális lesz. Kíváncsi vagyok az éledő természet akkor mit ad majd…