Kertek vándora

Hétfő reggel volt egy kis dolgom nagymamám kertje végében, és ha már ott voltam, gondoltam meglesem a minden évben ott tanyázó Fülemüléket. Miután végeztem a munkával, odaálltam a kerítéshez és először azt próbáltam felmérni hol hallatja erőteljes énekét ez a barna madárka. Akárhogy is szerettem volna, sehogy sem láttam… talán ha beljebb mennék. De tudtam, hogy hiába csörtetnék be a bozótosba most, biztosan elrepülnének. Amúgy sem volt nálam semmilyen álca.

Azért még ott álltam egy darabig és hallgatóztam. Egyszer csak egy sünt vettem észre, ahogy kényelmesen cammog kívül a drót tövében. Készítettem 1-2 kockát róla, de a kerítés is benne volt, így egy méterrel arrébb mentem ahol nem ér le teljesen a földig és ezen a résen keresztül már jobban ráláttam. Épphogy elhelyezkedtem, a sün is pont ezt a rést választotta, hogy bejöjjön a kertbe!

Kertek vándora

Néha elég közel voltam hozzá és hangos szimatolással próbált felmérni, majd mikor úgy gondolta beléptem az intim szférájába, morgással tudatta velem hogy az már a határ! Ezután nem tartottam föl és hagytam hagy folytassa útját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.