Kék cinege

Tegnap kora délután azzal hívott fel a barátom Máté, hogy mit szólnék hozzá, ha kimenne egy kicsit szétnézni a lesemhez. Semmi akadálya mondom, és kapva az alkalmon rögtön hozzátettem, ha már így alakult vigyen egy kis pótlást, mert már biztosan fogyóban van az eledel. Mikor a kapunk előtt megláttam a kocsit, kivittem amit kell és váltottunk pár szót. Ahogy beszéltünk, kedvet kaptam hozzá és megkérdeztem, hogy csatlakozhatok-e,(gondoltam nem leszünk soká, és így a munkával sem maradok le) amire ő természetesen igent mondott. (volt más választása? :) ) A munkát közben sikerült átadni, és már úton is voltunk…

A kocsiban észrevettem, hogy magával hozta az állványát is…csak nem? kérdeztem. Ő bőszen bólogatott, de-de. Nemcsak nézelődni, pár képet is készíteni akart. Akkor már én se maradok ki belőle. A gép nálam, az állvány odakint… A leshez érve feltöltöttük a készletet és máris bent ültünk a nap által felmelegített kellemes 20 °C-os kunyhóban.  Pár perc múlva egy cinege landolt a tetőn, akinek az árnyékát tisztán láttuk, csak még azt nem hogy kék vagy szén. Hamarjába elénk ugrott és már nem is kellett találgatni. Egy Kék cinege volt az.

Terpeszállás

A következő majd másfél órában csak ő, illetve egy társa ugrándozott, igaz ők is csak ritkábban. Közben egy Nagy fakopáncs és egy Zöldike is errefelé kóborolt, de nem méltóztattak lejönni. Mire legközelebb jó helyre szállt a kis cinege, árnyékba borult a beszálló is.

Kék cinege
Kék cinege

A nap lenyugvóban volt és úgy döntöttünk ideje pakolni hisz úgy sincs most forgalom. Persze mikor indulni készültünk akkor érkezett egy csapat Széncinege, de ekkor már nem fordultunk vissza.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.