Vadgerle

Július ötödike. Már előző nap elhatároztam, hogy kimegyek és egy kicsit rendberakom az itatót. A sok napsütés miatt valószínű, hogy elalgásodott. Reggel hét óra előtt nemsokkal érkeztem, és a feltételezésem igaz volt. Gyorsan nekiláttam és úgy tíz perc alatt tiszta víz fogadhatta a vendégeket.  Nem sok időm maradt, de talán egy órácskára még beülhetek, sose tudni.

Nem nagyon mozogtak a madarak, majd egy fél óráig semmi sem jött. A gyakori Balkáni gerlék is inkább kergetőztek és egymást túllicitálva búgtak. Fél nyolc is elmúlt mikor hirtelen egy madárka röppent az itató szélére…egy fiatal Barázdabillegető. 

Barázdabillegető
Barázdabillegető

Egy kicsit furcsán nézett az üveg irányába, vélhetően saját tükörképét pillanthatta meg, de aztán mit sem törődött vele. Egy gyors ivás után távozott.

Aztán ismét csendesen teltek a percek. Már majdnem nyolc óra… talán pakolnom kellene. A gépet még az állványon hagytam, közben komótosan pakolászok. Majd valami gyors csapkodással átsuhan az itató fölött. Balkáni gerlének néztem először de valahogy mégsem olyan, mintha sötétebb lenne. Pulzusom emelkedni kezdett hiszen rájöttem ez a rokona… egy Vadgerle! Rég vadásztam már rá,de még nem volt hozzá szerencsém, pedig többször hallottam a környéken. Csak reméltem, hogy le is száll inni. Pár pillanat mulva már landolt is!

Vadgerle
Vadgerle

Először óvatos volt, és csak nézegetett, majd közel hajolt a vízhez és mélyeket kortyolt.

Vadgerle
Vadgerle

Majd az itató szélére sétált és elrepült. Ránéztem az órámra és nyolc órát mutatott. Mára ennyi, de már boldogan pakoltam össze. Megérte beülni arra az egy órára!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.