Csuszka

Hétvégére meghívtam az egyik ismerősömet egy itatós fotózásra, aki most kezd belekóstolni ebbe a világba. Ennek szellemébe csütörtökön reggel kimentem, hogy előkészítsem a terepet. Nem akartam akkor bajlódni a takarítással. Állvány nélkül indultam el, hiszen ma úgysem fotózok… a gép azért nálam volt.

Ahogy kiértem, tettem a dolgomat. Vízpótlás, új beszállók, állítgatás és miegymás. A víz tele volt magokkal, mohával és mindenféle piszokkal, amit a kunyhóban lévő kis hálóval szoktam pucolni. Be is léptem érte, de szinte azon nyomban madarak lepték el a vizet, akik nem zavartatták magukat. Az ajtó nyitva, szerszámok, vödrök szanaszét. Nem akartam elzavarni őket, így előkaptam a masinát és nyomtam a gombot.

De nem siettek, újabb és újabb utánpótlás érkezett. Ez így nem mehet sokáig, hisz még félig vagyok kész a renoválással. Fogtam magam és kiléptem az ajtón, amire elriadtak a madarak. Próbáltam sietni, mert láttam, hogy nem mennek messzire. Beállítottam az itató végén lévő fát és bementem megnézni hogy fest onnan, mire újra elözönlöttek a szárnyasok. Közben kiszedtem a vízből egy jókora kövér hernyót, amit kitettem az egyik fára, hátha megtetszik valakinek. És lám a kukac felkeltette egy közép fakopáncs figyelmét.

Próbálta beleszuszakolni valami repedésbe, de miután többszöri próbálkozásra sem ment, odébb szállt és máshová rejtette. Egy perc múlva visszajött és fürdött egy jót.

A következő képen picit sötétítettem, mert így jobban látszódnak a vízcseppek és a harkály csőrével húzott vízsugár.

 Szünet persze nem volt, de egy kis nézeteltérés igen.

Voltak még tengelicek, zöldikék, verebek is az ifjúságból, de ez igaz a ma reggeli vendégek zömére is. Hiába, azért csak kicsengettek már az iskolából…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.